Bäck Manci
(Vágvecse 1891–1989 Budapest)
Korai fotográfiák a huszadik századból
Fővárosi Képtár/Kiscelli Múzeum
Oratórium
2007. június 8-július 8.
Bäck Manci tevékenysége mindezidáig kevéssé ismert, jóllehet kiemelkedő fotográfusi életművet hagyott hátra. Az 1910 és 1913 között Bécsben tanult művész a huszadik század első felében Szegeden fenntartott műtermében olyan jeles kortársait örökítette meg, mint Juhász Gyula, Erdei Ferenc, Mezei Mária és Zádor Anna.
Portréi mellett aktfelvételei, mozdulatművészeket bemutató képei és vedutái is jelentős művészre vallanak. Juhász Gyulával való kapcsolatáról a költő néhány verssora is tanúskodik 1914-ből.
A művész az akkor Szegeden élő Moholy Nagy László számára is készített fotóreprodukciós munkákat, akitől grafikát és képeket kapott. Több felvételen Szentgyörgyi Albert társaságában látjuk a művésznőt. Fotográfiájában eleinte a bécsi hatás érvényesült, képei grafikai hatásúak, a széleik elmosódóak, a későbbi években azután fokozatosan rátalált sajátos, tárgyilagosabb fotográfiai stílusára.
A három évtizednyi fényképészi életút 1950-ben, a szövetkezetbe kényszerítéssel véget ért. A művész ekkor a fővárosba költözött és minden művészi tevékenységgel fölhagyott.A 2005 tavaszán a szegedi Móra Ferenc Múzeumban Bäck Manci képeiből rendezett tárlat óta tucatnyi újabb képpel bővült az oeuvre, melynek szakszerű számbavétele és eddigi feldolgozása dr. Gömör Béla műgyűjtő érdeme.
A Fővárosi Képtárban rendezendő kiállításon a művész mintegy 70 képét - közöttük eddig ismeretlen munkákat - tervezünk bemutatni. Lehetőségeinkhez mérten felidézzük szegedi műtermének hangulatát, modelljeit és a mozdulatművészettel minden bizonnyal ápolt szellemi kapcsolatát.
