Fővárosi Képtár - Vance Kirkland amerikai művész életrajza

Vance Kirkland amerikai művész életrajza

Vance Kirklandnek két élete volt, az egyiket a művészetnek szentelte, a másikat a közösségnek, a jövő nemzedékének azzal, hogy tanított, barátainak és feleségének.

KRONOLÓGIA

1904 November 3-án megszületett az Ohio állambeli Convoyban, egy Clevelandtől nyugatra eső kisvárosban.
1923-28 a Cleveland School of Art hallgatója, festődiplomát szerez.
1926-28 hallgatója a Western Reserve Universitynek és a Cleveland School of Educationnak.
1929-32 1927 július 3-án megalapítja és igazgatja a denveri egyetem művészeti tanszakát a Carnegie-alapítvány támogatásával. Az iskolát eleinte Chappel School of Art-nak hívták, az utca nevéről, ahol a központja volt. Kirkland képzőművész- diplomát szerzett, majd 1932 júniusában otthagyta az intézményt, mert az egyetem nem támogatta tovább a művészképzést, bár az volt az eredeti megállapodás. Ettől fogva csak festeni akart, ám tanítványai erősködtek, hogy képezze őket tovább.
1932-46 megalapította a Kirkland School of Art-ot Denverben a Pearl Street 1311 alatt. Annyira sikeres volt a kurzus, hogy amikor 1946-ban visszatért a denveri egyetemre, 250 hallgatót vitt magával.1941 július 26-án feleségül vette Anne Fox Oliphant Olsont. Az asszony könyvtáros volt. Nagyon sokat utaztak együtt, és Anne 1970. február 3-án bekövetkezett haláláig élénk társadalmi életet éltek Denverben.
1946-69 visszatért a denveri egyetemre, a képzőművészeti osztály vezetőjeként. 1946-tól 1955-ig elnöke volt ugyanott a bölcsészettudományi karnak is, 1946 és 1969 között pedig a festészet professzora. Különböző bizottságok munkájában (díjkiosztó, fölvételi és költségvetési) is résztvett. Amikor 1969-ben eltávozott a intézményből, 400 végzős tanítványa volt.
1942-65 a Denver Art Museum munkatársa mint a amerikai és európai művészet kurátora (több ízben 1953 és 1955 között); tiszteletbeli kurátora a modern művészeteknek (1958-65), igazgatótanácsi tag (1944), a beszerzési és a kiállítási bizottság elnöke, majd 1955 és 1958 között a festészet és szobrászat tiszteletbeli kurátora.
1947-59 igazgatótanácsi tag a Gilpin County Arts Associationnál, a Colorado állambeli Central Cityben.
1954-59 igazgatótanácsi tag a denveri Allied Arts Associationnál, 1954 elnöke a Central City operatársaság múzeumi bizottságának, 1957 megkapja a denveri egyetem legmagasabb díját, az ''Egyetemi Lektor'' fokozatot, 1969 A képzőművészet érdemes professzor a denveri egyetemen.
1969-81 Tovább fest az 1932 óta használt műtermében a denveri Pearl Street 1311-ben. A házat William Henry Read építette 1911-ben, szintén műterem céljára. 1946 óta Vance Kirkland Studiónak nevezik, Vance és felesége, Anne, nem messze, a Pearls Street 817-ben laktak. 1970 február 3-án meghal Vance felesége, Anne. 1971 Kirkland megkapja Colorado állam művészeti és bölcsészettudományi díját. 1979 A Denveri Szimfonikusoknak adományozza a szignált és számozott szerigráfiáját.
1981 május 24-én, 76 éves korában meghalt Denverben.

Vance Kirkland képei 5 fő szakaszra és 19 kisebb csoportra bontva.

Megközelítőleg 1100 festménye közül, amelyeket 54 éves pályafutása alatt (1927-81) alkotott, körülbelül a fele akvarell. (1927 és 53 között akvarell-, gouache, kazein- és tojástempera- technikával dolgozott, bár csinált néhány olajképet is.) 500 rajzot is készített, tollal, ceruzával, tussal, golyóstollal valamint szénnel - ezeket nem színezte vízfestékkel. 12 fekete-fehér litográfiát is készített, valamint falfestményeket különböző középületek számára.

I. SZÁNDÉKOS REALIZMUS (1926-1944)

(ebbe a kategóriába tartozik még néhány későbbi kép is 1947 körülről)

Korai akvarell- és olajfestmények (1927-1937): Kirkland ekkor kisebb méretű papírra festett (88 x 50 cm.); a későbbihez képest aprólékosabban kidolgozott témával.

Víz-és olajfestmények (1938-1944): ekkor már nagyobb mértű papírokra festett (általában 54 x 76, vagy 66 x 100 cm), a témát átfogóbban és szabadabban dolgozta ki, a színek még erőteljesebbek voltak, a forma fontosabb lett, mint a tartalom. Kedvenc témái, amelyekből szinte sorozatok születtek: a tájképek, a "premier plánok", sziklák, száraz faágak, felhők és hegyek, kísértetvárosok, romok.

II. SZÜRREALISTA KORSZAK (1940-1954)

Késői akvrellek (általában akvarell és gouache, néha kazein, tojástempera és olaj). Képzelt világok száraz faágakkal, amelyek azonban élő teremtményeknek látsznak, különös virágok és növények, kis törpe-szerű emberkék. [Kirkland részt vett az 1947-48-az chichagói Art Institute nagyszabású "Absztrakt és szürrealista amerikai művészet" című kiállításán.]

III. ABSZTRAKCIÓK A TERMÉSZETBŐL (1947-1957)

(néhány akvarell, a legtöbb olajfestmény, valamint a IV. korszakra jellemző olaj-víz technika; a vonalak és az elhatárolt színek elvonatkoztatják a természeti tárgyakat.)

ERDŐHATÁR ABSZTRAKCIÓK (1953-57)

Ezek a képek akár sorozatként is tekinthetők, mennyiségük és különösségük okán. [Kirkland a vonalak, a színek és a textúra segítségével jelenített meg faleveleket, száraz ágakat, sziklákat meg a fák kérgét, amikor a Sziklás-hegységben, az erdőhatáron festett. Ezeket a formákat aztán elvonatoztatta, nap- vagy holdsugárra vagy kidőlt fákra utaló vonalakkal.]

TISZTA ABSZTRAKCIÓK (1951-1957)

(ezt a stílust a későbbi korszakaiban is alkalmazta, vonalak és elhatárolt színek segítségével, ám nincs utalás egyetlen konkrét témára sem: pl. a "Szín-invenciók", 1952. Kirkland azt szerette volna, ha a nézők függetlenül a képek címétől tisztán absztrakcióknak látnák őket.)

IV. LEBEGŐ ABSZTRAKCIÓK (1953-1964)

(absztrakt expresszionista korszak) (lebegő hatású olaj-víz technika, négy sorozat)

CSILLAGKÖD ABSZTRAKCIÓK (1954-1964)

[általában élénk színekkel, a kiterjedés, pörgés és robbanás érzetét keltik. 1958-ban festette meg első nagymértű vásznát, az "Űrbeli titkokat" (170 x 355 cm), de már 1954-től űrbelinek titulálta sok képét: "Űrbeli kiterjedések" (1954), "Csillagködök" (1956).

RÓMAI VONATKOZÁSÚ ABSZTRAKCIÓK (1955-57, 1960-61)

(Általában földszínű, barna, zöld, rozsda színnel festett képek. Ezeket jobbára Rómában készítette, olasz nyelven adott nekik címet. A formák belül vannak a vásznon, nem feszítik szét, mint a Csillagköd Absztrakcióknál.)

ÁZSIAI VONATKOZÁSÚ ABSZTRAKCIÓK (1961-1964)

(ezek legfőként Burmában, Indiában és Kambodzsában készültek, a színeik: arany, narancs fekete és barna. A minták statikusabbak és földhözragadtabbak, mint a Csillagködökéi, a formák azonban ugyanolyan erőteljesek, és mélyek.) Mind a római, mind az ázsiai képek régészeti ásatások hatására keletkeztek.

TISZTA ABSZTRAKCIÓK (1953-64)

Általában kétértelmű, vagy nem egészen világos címeik vannak: "Gyűrrött fehér - velencei vörösön" (1954), "Uránium és arany" (1955), "Cím nélkül" (1959).

V. A PONTFESTMÉNYEK (1963-1981) - TÉRENERGIA ABSZTRAKCIÓK

Minden pontfestménynek ez a témája, ám az is lehetséges, hogy valaki úgy szemlélje őket, mint tiszta absztrakciókat. Öt nagy sorozat van ebből a korszakból, mindegyik, a középső korszak és a Geometrikus Vibrációk kivételével olaj-víz technikával készült.

VIBRÁCIÓK ENERGIÁJA AZ ŰRBEN (1963-1972)

Organikus vibrációk olaj-víz technikával (1963-1966) (lebegő olaj- és vízformák, pontokkal beszórva.) Organikus vibrációk olaj és víz nélkül (1964-67) (ezeken a képeken nincsenek olaj és vízfoltok, csak szabadon alkalmazott pontminták.) Geometrikus vibrációk (1966-72) (nincs olaj-víz kombináció, a pontokból alakulnak ki a geometrikus formák, egyik-másik kép szélén pontok vagy szignó látható. Ennek a nagyobb sorozatnak három al-sorozata van:
OSZTATLAN GEOMETRIKUS PONTFESTMÉNYEK (1966-71)
OSZTOTT GEOMETRIKUS PONTFESTMÉNYEK (1969-70)
NAPFÉNYES FESTMÉNYEK (1971-72)

A TITKOK ŰRBELI ENERGIÁJA (1972-76)

(Második rétegként itt, és ettől fogva mindig olaj-víz techikával dolgozott a művész. Az alapul szolgáló háttér előtt ezek a keverékek lebegő alakzatokat képeznek.)

A ROBBANÁSOK ŰRBELI ENERGIÁJA (1976-79)

(A háttérben nagy, kavargó térerők, ezek mellett láthatók a kisebb robbanások.)

TISZTA ABSZTRAKCIÓK (1963-81)

(Ezeknek a műveknek is olyan kétértelmű a címük, hogy a nézőre van bízva, van-e valami tárgyuk vagy puszta absztrakciók csupán: "Szürke sárga térben", 1975. A képet néző az összes pontfestményt is tekintheti puszta absztrakciónak.)