A kerékpározás Magyarországon 1881-ben kezdõdött, egy kétkerekû „állaton”
melynek elsõ kereke többszöröse volt a hátsónak. A velocipédet a pesti emberek viccesen kengurunak keresztelték el, de nevezték drótszamárnak vagy vasparipának. 1882-ben megalakult az elsõ klub: a Budapesti Kerékpáros Egyesület. 1885-re számos kerékpáros egyesület és szakosztály mûködött. Kezdetben csak turisztikai célokra használták, késõbb a kerékpár fejlõdésével versenyeket is rendeztek és közlekedési eszközként is alkalmazták. Minden kerékpáros egyesületnek, klubnak és körnek volt jelvénye, az úton és pályán lebonyolított versenyek gyõzteseinek díjérmet készítettek.
Számos korabeli plakát és fotó örökítette meg a közönség által igen kedvelt sport eseményeit. Ezen tárgyakból áll a Fõvárosi Képtár kamara kiállítása a Kiscelli Múzeum Oratóriumában.