SIMON MAGDOLNA
művészettörténész
(Szolnok,
1957.július 27.)
Lakcím: 1062 Budapest VI. Bajza u. 68. I/3.
Tel.06-1-302-2169 mobil:06-20-4300169
ÉLETRAJZ
1975-80 közt végezte az ELTE Bölcsészettudományi karán a
művészettörténet-történelem szakot.
1979-1982-ig az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának
munkatársa.
Részt vett a "L'Anima e le forme" címmel 1981-ben Velencében rendezett a magyar
szecessziót bemutató kiállítás előkészítésében - építészeti anyag válogatása,
életrajzok, tanulmány Róth Miksa üvegfestő- iparművészről.
Feldolgozta és leltározta Kozelka Tivadar építészeti fényképeit, Róth Miksa
üvegfestő-iparművész hagyatékát, valamint elkezdte az igazságügyi épületek
tervanyagának leltározását.
MÉSZ kiállítótermében 1981 októberében rendezett "Magyar építészet a két világháború között" c. kiállítás anyagának válogatása és rendezése Pusztai Lászlóval és Hadik Andrással
Szakértőként dolgozott a magyar szecesszió építészetét bemutató filmben, melyet Dercsényi Balázs szerkesztett.
1982 áprilisától a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatóságán, Kecskeméten művészettörténész.
Itt 1982-ben elkezdődött a Kecskeméti Képtár és Tóth Menyhért Emlékmúzeum kialakítása a Márkus Géza tervezte szecessziós Cifrapalotában. Komoly és izgalmas feladata volt a műemléki felújítás koordinálása és az állandó kiállítás forgatókönyvének elkészítése: a XIX-XX. század magyar művészetét bemutató kiállítást rendezte. E kiállítás a magyar művészet kiemelkedő alkotásai mellett a 20. századi magyar műgyűjtés kiemelkedő alakjainak a képzőművészet értékeit közkinccsé tevő szándékát is reprezentálta.
A gyűjteményt Nemes Marcell (1866-1930) 1911. május 20-án történt képadományozása alapozta meg. A jánoshalmi születésű, európai hírű gyűjtő Kada Elek kecskeméti polgármesternek irt felajánló levele szerint fontosnak tartotta a képzőművészet ízlésfejlesztő szerepét. Múzeum alapításával kívánta megismertetni és elfogadtatni a kortárs magyar művészetet, abban a városban, mely modern szellemű művésztelepet hozott létre ekkor. Ezért főként a századforduló és a századelő jelentős magyar mestereinek: Lotz Károly, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Márffy Ödön, Czigány Dezső, és a Kecskeméten letelepülni készülő "neósok" - Iványi Grünwald Béla, Perlrott Csaba Vilmos - műveiből ajándékozott a városnak összesen 80 művet. A következő fontos gyűjteményi egység Wolfner Józsefnek, majd fiának Farkas István festőművésznek gyűjtői, mecénási minőségérzékét megmutató Farkas István-Glücks Ferenc hagyaték. E hagyatékban Egry József, Ámos Imre, Anna Margit, Gadányi Jenő, Márffy Ödön, Barcsay Jenő, Szalay Lajos, Ferenczy Béni, Bokros Birmann Dezső kiemelkedő alkotásai mellett jelentős számban szerepelnek Mednyánszky László, Nagy István és Farkas István művei. A harmadik jelentős gyűjteményi egység Tóth Menyhért (1904-1980) festőművész életműve és hagyatéka melyből dr. Bánszky Pál rendezett kiállítást.
1983-tól, a Képtár megnyitása után annak osztályvezetője lett 1996-ig. Itt a felsorolt hagyatékok muzeológiai feldolgozása mellett, a gyűjtemény folyamatos és színvonalas gyarapítása - vásárlásokkal és ajándékozásokkal -, kiállítások rendezése és az intézmény működtetése is a feladata volt. Évente körülbelül két nagyobb léptékű és 7-8 kisebb kiállítást szervezett, rendezett a Képtárban. A fő témakörök a szecesszió építészete és iparművészete, Kecskeméthez illetve a Képtár gyűjteményéhez kötődő 19-20.századi klasszikus életművek, és kortárs művészeti bemutatók, egyéni és csoportos kiállításokon.
Díszteremben a magyar és európai szecessziót bemutató sorozatot szervezett: ezek közt önálló kutatás eredménye volt Róth Miksa kiállítása, Horti Pál kiállítása és a “Festegetéstől az élethivatásig” című, a magyar művésznők munkásságát 1918-ig bemutató kiállítás.
Fontosnak tartotta a XX. századi és a kortárs magyar művészet legjavának bemutatását. Nem irányzatokat, hanem művészi minőséget, különös életműveket keresett. Így került sor Fényes Adolf, Gulácsy Lajos, Bene Géza, Egry József, Gadányi Jenő, Román György, Lossonczy Tamás, Keserü Ilona, Somogyi Győző, Kalmárné Horóczi Margit, Pócs Péter, Földi Péter, Benes József, Molnár Péter, El Kazovszkij, Bánki Róza, Váli Dezső, Gerle Margit, Móder Rezső, Koncz András kiállításaira. A szecessziót nemcsak korstílusnak, hanem a megújulást segítő művészi-emberi magatartásnak is tartotta.
A Kecskeméti Képtárban öt jelentős művészettörténeti konferenciát szervezett munkatársaival:
1985. Szecesszió (a Régészeti és Művészettörténeti Társulattal)
1987. ICOMOS Nemzetközi Konferencia
az európai szecesszió építészetéről (az
országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel)
1991. Művésznők, a kiállításhoz kapcsolódva
1994. Tóth Menyhért emlékülés
1996. ICAM Nemzetközi Konferencia "Nemzeti törekvések az európai
építészetben a századfordulón / a Magyar Építészeti Múzeummal /
A megyében és a városban élő művészekkel a Műhely Művészeti Egyesület és a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetsége területi szervezetének titkáraként volt folyamatos kapcsolatban. A Képtár volt helyszíne rendezvényeiknek és kiállításaiknak is, melyek az 1995-ben a Műhely és a Forrás által szervezett "Kortárs költészet és grafika" kiállítástól országos jelentőségűek.
1995-ben Tóth Menyhért kiállítását rendezte a dániai Skive-ben.
1996-ban a Berlini Magyar Intézetben S. Nagy Katalinnal rendezett Farkas István kiállítás, és Japánban /Sapporoban/ a Panoráma című a magyar szecesszió építészetét és iparművészetét bemutató kiállítás egyik kurátora.
A
szakmai kiküldetések mellett Európa országaiban járt tanulmányutakon.
1996 nyarától a Nemzetközi Kerámia Stúdióban
dolgozott.
Elkezdte a
Stúdió nemzetközi rangú gyűjteményének szakszerű muzeológiai feldolgozását.
Bemutató kiállításokat rendezett a Stúdióban a különböző tematikájú
művésztelepek idején.
1997
és 1999 közt a Herenden a Porcelánművészeti Múzeum igazgatója.
A korszerű és szakszerű muzeológiai feldolgozás és tárgynyilvántartás
kialakítása mellett megszervezte a múzeum Nyílt napját és a rendezvényhez
kapcsolódó kiállításokat 1998 novemberében.
A „Porcelánremekek Herendről” címmel kiállítást rendezett a keszthelyi Helikon
Kastélymúzeumban, 1999 márciusában.
Az új, állandó kiállítás forgatókönyvét készítette elő, folyamatos kapcsolatban
a kiállítás belsőépítész tervezőivel, Csomay Zsófiával és Magyari Évával
Emellett 1997-től PhD ösztöndíjas volt művészettörténetből.
1999-től művészeti folyóiratokban (Új Magyar Építőművészet, Szalon, Atrium)
jelentek meg írásai építészeti, műemlékvédelmi, illetve képzőművészeti témákban.
2001-től az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa, ahol topográfiai kutatóként, majd a védési osztály, később a tervtár, leghosszabban, 2005-től
2011. február 28-ig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótárának munkatársa volt.
A fotógyűjtemény gondozása, szakszerű feldolgozása, digitális adatbázis és képarchívum kezelése valamint a kutatók munkájának segítése, archív képek válogatása különböző művészettörténeti vagy építészeti témájú kiadványok és dokumentációk számára voltak a feladatai. Itt 2008-ban kollegáival rendezte a „Reneszánsz részletek, válogatás a gyűjtemények korai anyagából” című kiállítást.
Hivatali munkái mellett kiállításokat nyitott Olajos György képzőművésznek – 2001. április 1-én "Babák" Plein Art Fesztivál, Budapest, majd júniusban arcus galéria, Vác; 2005. Égi hombár" - Péter-Pál Galéria, Szentendre- Győrffy Sándor grafikus és festőművésznek 2005. október 16-án a Király-Erdei-Műhelyben.
2004-ben kurátora és rendezője volt a Magyar Festők Társasága által szervezett Labirintus című kiállításnak – 2004. december 17. Újpest Galéria; majd 2005. július 15-én a Balatonalmádi Közösségi-házban nyitotta meg a kiállítást.
2009. március 4-én „Zsolnay virágok – Mai üvegpaloták – Köztereink” című nemzetközi fotókiállítást nyitotta a Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczky termében.
Közéleti funkciók és Egyesületi tagságok
1987
Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja
1990 Műhely Művészeti Egyesület alapító-tagja
1990-97
Műhely Művészeti Egyesület titkára, Kecskemét
1991
Művészeti Alap tagja
1991-97
Magyar Képző-és Iparművészek Szövetsége Területi Szervezetének titkára
1992-1998
Bács-Kiskun megye Műemlékeiért Alapítvány kuratóriumának tagja
1993 Tóth Menyhért Alapítvány Kuratóriumának elnöke
1995-97
Kecskemét Város Kulturális Bizottságának képzőművészeti szaktanácsadója
1998 Farkas István Alapítvány kuratóriumának tagja
Publikációs jegyzék
1981. L’ opera di Miksa Roth e l'arte vertaria ungherese
Budapest 1890 – 1919. l'anima e le forme
Electa, Milano 1981. 181-187 p.
Építész életrajzok az O.M.F. Magyar Építészeti Múzeumának a MÉSZ kiállítótermében 1981 októberében rendezett "Magyar építészet a két világháború között" c. kiállítás katalógusához
1983.Árkay Aladár három síremlékterve, Művészettörténeti
Értesítő 1983. 62-63. old.
A Cifrapalota,
Forrás 1983. 9. szám 54-60.old.
1984.
Tervek és Épületek /Kecskemét építészete a századfordulón a Bács- Kiskun
Megyei Levéltár tervanyagának tükrében /
Cumánia 8. 1984. Kecskemét, 13-56.old.
Cifrapalota, Képtár
Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtár 190. füzete
Művészeti élet Kecskeméten
Magyarország 1984.
1985. Róth Miksa kiállítás katalógusa
A Kecskeméti Galéria kiadványai 2/4.
Horti Pál hagyatéka
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1984. 99-103.old.
1986. Jánszky Béla és Szivessy Tibor kecskeméti munkássága
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1986. 185-189.old.
1991. Jószay Zsolt
Földi Péter - Jószay Zsolt kiállítási katalógus, Miskolc,1991.
1995. Tóth Menyhért, kiállítási katalógus, Menyhért Tóth, Skive, Dánia 1995.
Művész életrajzok: Horti Pál, Faragó Géza, Márkus Géza, Jakab Dezső, Róth Miksa, Jánszky Béla, Szivessy Tibor, Mende Valér, Komor Marcell, Sebestyén Artúr
Panoráma, Architecture and Applied Arts in Hungary 1896-1916.
The National Museum of Modern Art, Kyoto 1995.
1983-1996. a Kecskeméti Képtár kiállítási katalógusainak és kiadványainak folyamatos szerkesztése /15 jelentős és 30 kisebb kiállítási katalógus/
1997. Nemzeti törekvések a századforduló európai építészetében.
Beszámoló a Kecskeméten rendezett konferenciáról
Műemlékvédelem 1997/1.
1998. Hímzés a porcelánon- Egy Herendi motívum története
Szalon, 1998. 7-8.szám 28-30.old.
1999. A gyalogsági laktanyáról
Új Magyar Építőművészet 1999.1. szám 33. old.
Természetes és Helyénvaló: Orvosi rendelő Pesthidegkúton
Új Magyar Építőművészet 1999.4. sz.36-38.old.
A Torony a Fény és a Dokumentátor Palackjai
Új Magyar Építőművészet 1999.6. sz. 45-46.old.
Különös szépségek (Gerle János és Lugosi Lugo László: Szecesszió Budapesten c. könyvéről)
Új Magyar Építőművészet 1999.6. sz.58.old.
József Katona Theater, Kecskemét
( A Kecskeméti Katona József Színház építéstörténete)
Fellner und Hellmer, Die Architekten der Illusion, Graz 1999.166-167.p.
Budapest in Detail: Építészeti részletek / 6Bt. Budapest, 1999./ című könyv üvegablakokról szóló fejezetének lektorálása
1999-2000.
Építész életrajzok az Enciklopédia kiadó Kortárs Művészeti Lexikonába
2000. Őrző, 75 éve született Pintér Béla építész
Új Magyar Építőművészet 2000.1. sz. 58.old.
Visszaadni az "eltűnt időt", A Centrál Kávéház
Új Magyar Építőművészet 2000. 2. sz. 26-33.old.
Falképek a Labirintusból, a Vasilescu Gyűjtemény a Magyar Nemzeti Galériában, Új Magyar Építőművészet 2000. 2. sz. 58-59.old.
"Napliget Les Poupées" Für Emil festő katalógusának bevezetője
a Duna Galériában 2000 június14-július 2 közt rendezett kiállításhoz
2000. Szöveg és Ház,
Reimholz Péter Hapimag Apartmannháza a budai Várban
Új Magyar Építőművészet 2000. 3. sz. 19-21.old.
A tervezett véletlen, Driade
Atrium 2000. 3. sz. 128-131.old.
Művészet, technika és tudomány. Az üvegablakművesség 1830 és 1930 között: Nemzetközi konferencia Liége-ben 2000. május 11-13.
Új Magyar Építőművészet 2000. 4. sz. 50-51.old.
Európa újabb eső után,
A Fal után, Művészet és kultúra posztkommunista Európában
Új Magyar Építőművészet 2000. 4. sz. 57-58.old.
A "magyar Nizza"
Beszélgetés az Állatkertben a megújult Pálmaházról
Szalon 2000. 4-5.sz. 42-47. old.
Schöntheil Richárd (1874-?), a Liget-telkek építésze
Új Magyar Építőművészet, 2000. 6. sz. 11-12.old.
Kertek, kapuk, katedrálisok
Új Magyar Építőművészet, 2000. 6. sz. 60-61.old.
Ön- tér-kép
"Tér Rajz" címmel a Nádor Galériában 2000.okt. 25 - nov. 30 közt rendezett Országos minirajz kiállítás katalógusa
2001. Fragmentek Ivan Galeta filmjeiről
Új Magyar Építőművészet,
2001.1. sz. 53. old.
A dekoráció vászna mögött... A Látvány helyei
Gyűjtők Gyűjtemények, 2001. 2. sz. 20-22. old.
Polychromia
Bevezető a Magyar Festők Társasága: Díjazottaink c. kiállításához
Újpest Galéria, 2001. május 11-27. Kortárs Magyar Galéria,
Dunaszerdahely /Dunajska Streda, Szlovákia/ 2001. június 29 - július 30.
2002. Építészeti kalauz, Magyarország (vidéki) építészete / 6Bt. Budapest, 2002./ című könyv munkatársa: kecskeméti és szolnoki épületek leírása
Anthony Gall: Kós Károly műhelye / Mundus, Budapest, 2002./ című könyvének szakmai lektorálása
2004. Győrffy Sándor: Hónapok című 40 példányban megjelent grafikai mappájának bevezetője, Nalors Graphic Studio, Vác, 2003-04.
2007. A transzformált valóság fátylai, Győrffy Sándor: Szekvenciák, rajzok és monotípiák, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület 2007.
Az útonjáró, Jószay Zsolt szobrairól, Jószay válogatott munkák 1973-2007. kötetben újra megjelent az 1991-ben írt tanulmány, a művész kiadása, 2007.
2009. Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításairól riportok és cikk készítése az www.epiteszforum.hu számára:
„Mítoszok földje” Gustave Moreau (1826-1898) festészete,
riport Tóth Ferenc művészettörténésszel, a kiállítás kurátorával - 2009. 02. 18.
„A nő dicsérete” Alfons Mucha, a szecesszió cseh mestere a Szépművészetiben - 2009. 03. 24.
„Turner és Itália” riport Gonda Zsuzsa művészettörténésszel, a kiállítás
kurátorával – 2009. 07. 17.