Nádler István 
festő


 



 
Nádler István a 60-as évek közepén indult neoavantgárd művészeti mozgalom egyik alapítója, az  IPARTERV-csoport és a Budapesti Műhely tagja, festészete egyszerre kapcsolódott a Kassák-féle történeti, magyar  konstruktivista avantgárdhoz és a kor egyetemes neoavantgárdjához. A korszakhoz híven végigjárta a szigorúan strukturális hard edge iskolát, festészetének geometrikus szakaszában nagy szerepet játszott a stilizált folklór elemek használata, avar motívum, színek, míg a 80-as évek legelején visszakanyarodott a pályakezdés időszakának líraian érzelmes, oldottabb festészetéhez. A 70-es években a zene és a táj nagy hatással van festészete alakulására, Bartók zenéjén keresztül jutott közelebb a népművészet formavilágához, talált rá az archaikus ember alkotó magatartására. Steve Reich zenéje, a minimál zene pedig a spontán festés, a szabad komponálás nagy lehetőségét teremtette meg számára. Ebben az időszakban palettája kivilágosodott, fehérek, halvány sárgák az uralkodó színek vásznain. Nαdler művészetében fontos szerepet játszik egy festészettörténeti motívum, Málevics keresztje, ami kötődik a korábbi, geometrikus munkáinál kialakult formákhoz (plasztikus átló és társai); a későbbiek során ezt a jelszerű formát megtartotta. Átértékelve és átformálva a geometrikus struktúrát, beleillesztette lírai, új festészetébe. A kifejezés formája folyvást változott, még akkor is, amikor a szigorúbb geometria erősödött fel képein – a 70-es évek végén. A Málevicsnek dedikált forma tulajdonképpen egy önazonosítási embléma, amely egyszerre csatlakozási pont az egyetemes művészethez, másrészt a magánmítosz konkrét, a Niké-re (1963) állandóan visszautaló jel. ~ a 80-as évek új festészeti mozgalmában újra jelentős szerepet játszott, hasonlóan generációjának neoavantgárd társaihoz. Kifejezetten magyar sajátosság, hogy a fiatal festők mozgalma és az előttük járók törekvései összekapcsolódnak. A táj mint befolyásoló, inspiráló hatás ebben a periódusban áttételes alkotóeleme művészetének. Távolról sem tájképfestésről kell beszélnünk, hanem a természet formáiról, hangulatokról. A 90-es évek többszöri itáliai tartózkodása új színekkel és formákkal gazdagította művészetét, ami jól érzékelhető római és firenzei sorozataiban. A 90-es évek második felében érzéki festészete újra a geometria irányába mozdult. Grafikákat és szobrokat is készít.

Életrajz:

1958–63: MKF, mestere: Hincz Gyula.
1964: tanulmányút Európában, a Károlyi-alapítvány meghívása, Vence (FR); 1966: tanulmányút, Párizs; 1970: a Károlyi-alapítvány művésztelepén dolgozott, Vence (FR); 1972: Folkwang Museum ösztöndíja, Essen (NSZK); 1975–79: Budapesti Műhely; 1995: Róma, Firenze; 1996: Lisszabon. 1986: Munkácsy-díj; 1997: Érdemes Művész. Budapesten és Feketebácson él.


Egyéni kiállítások:

1964: Petri Galla Pál lakása [Csíky Tiborral], Bp.; 
1966: Műv. H. [Deim Pállal és Kósza Sipos Lászlóval], Szentendre; 
1968: G. Müller [Bak Imrével], Stuttgart (NSZK); 
1970: Fényes A. T. [Jovánovics Györggyel]; Museum Folkwang, Essen; 
1975: IPARTERV; 
1977: Városi G., Hajdúszoboszló; 
1978: Józsefvárosi G.; KLTE [Csíky Tiborral], Debrecen; MNG; Kunstverein, Unna (NSZK); 
1979: Józsa András M., Nyíregyháza; Ifjúsági H., Szfvár; 
1981: Óbudai Pinceg.; Csók Képtár, Szfvár; Színháztéri G., Pécs; Műv. H. Paks; Fészek Klub; 
1982: Holbein Ház, Augsburg; 
1983: Salamon torony, Visegrád; 
1985: Műcsarnok (gyűjt., kat.); 
1986: G. Steinek, Bécs; G. Eremitage, Berlin; Sziráki kastély; G. Kutscha, Salzburg; Hincz G., Vác; XLII. Velencei B. [Bak Imrével, Birkás Ákossal és Kelemen Károllyal]; 
1987: G. Eremitage, Berlin; G. Salambo, Párizs; Dialógus V., Fészek G.; Francia Intézet; G. C, Klagenfurt; Jipian Art G., Knokke Zoute (B); 
1989: G. Heinz Wenk, Dortmund; G. am Kleinen Markt [Borbás Klárával], Mannheim; Oblastne Podunajske Museum [Bak Imrével], Komarno; Dom Umeni [Bak Imrével], Brno; Pécsi G.; 
1990: G. Umeni [Bak Imrével], Karlovy Vary; Neue G. am Landesmuseum Joanneum, Grác; 
1991: Stadt G., Wels; 
1992: Fészek G.; BP. G., Brüsszel; Pandora G.; 1993: Róma, Ernst M.; Kunstverein Göppingen, Stuttgart; G. Waszkoviak, Berlin; Pandora G.; AL G. Gerlinde Walz, Stuttgart (kat.); 
1994: G. Villa Rolandseck, Rolandseck, D.; 
1995: M-M G., Tokió; ART Frankfurt/AL G. Gerlinde Walz; G. Waszkowiak [Phillip Kinggel], Berlin; Villa Romana, Firenze; Pandora G., FK. (kat.).; 
1997: Fészek G.; Várfok 14. G.; G. Waskowiak, Berlin; Mester G. [Rosta Józseffel és El Kazovszkijjal]; 
1998: Műgyűjtők G.; Magyar Int. [Noël Dolla-val], Párizs; Jenaer Kunstverein, Jena; Latvian Foreign Art Musem, Riga.

Csoportos kiállítások:

1966: Ady Endre Műv. H., Bp.; Új törekvések, Ferihegy; 1967: Dunakanyar I., Vác; 1968: Kunsmarkt, Köln; IPARTERV; Stúdió 1958–68, Műcsarnok; 1969: Konkretisták, Karlovy Vary; KFKI; Kassák emlékére, Szfvár; Kortársaink, Fészek Klub; Vasarely tiszteletére, Fészek Klub; 1970: 6 magyar művész, Oldenburg (NSZK); Mozgás, Modern Magyar Képtár, Pécs; 3. Nközi Grafikai B., Krakkó; Magyar képzőművészek kiállítása, Poznan; Magyar képzőművészek kiállítása, Muzeum Pomorza, Szczecin; Patronat Premi International Dibuix Joan Miro, Barcelona; Károlyi-alapítvány, Vence (FR); R-kiállítás, BME; 1971: Hat magyar művész, G. Griechenbeisl, Bécs; Magyar művészek, G. Wildeshausen, Wildeshausen (NSZK); Új művek, Műcsarnok; Kísérleti kiállítás, MNG; G. St. Johann, Saarbrücken (NSZK); 1972: Patronat Premi International Dibuix Joan Miro, Barcelona; Hat magyar művész, G. 15, Grác; Magyar avantgárd '72, Kunstverein Vechta, Vechta (NSZK); Nközi grafikai kiállítás, Technika Háza, Pécs; 1973: Jürgen Weichardt gyűjtemény, Kunsthalle, Wilhelmshaven (NSZK); Hat magyar konstruktivista, Forum Kunst, Rottweil (NSZK); Kopernikusz kiállítás, BME; 1974: XX. századi magyar grafika, Savaria M., Szhely; 9. Nközi festőhét, Neue G. am Landesmuseum Joanneum, Grác; 1975: Új magyar konstruktivisták, Kunstmuseum, Bonn; Magyar avantgárd, G. R, Nürnberg; 1976: Budapesti Műhely, Munkácsy M., Békéscsaba; Magyar avantgárd, G. von Bartha, Bázel; 6. Nközi Grafikai B., Krakkó; Nközi Grafikai B., Friedrickstadt (NSZK); Magyar konstruktivista tendenciák, Színháztéri G., Pécs; 1978: Szobrászat '78, Műcsarnok; Magyar konstruktivista művészet 1920–77, Utrecht, Hertogenbosch, Zwole (NL); VI. Országos Kisplasztikai B., Pécs; Kortárs magyar művészet, Csók Képtár, Szfvár; 1979; 1980: IPARTERV 1968–70, Iparterv, Bp.; Magyar konstruktivizmus, Heiene-Onstadt Kunstcenter, Aalborg (DK); Tendenciák 1970–1980 I., Új művészet 1970-ben. Óbuda G.; Tendenciák 1970–1980 III., Geomatrikus és strukturális törekvések. Óbuda G.; 1981: VII. Orsz. Kisplasztikai B., Pécs; Festészet, BTM; Magyar művészet 1905–1980, Konsthall, Göteborg; Új szenzibilitás, Fészek Klub; Magyar konstruktivista művészet, Galerija Suvremene Umjenosti, Zágráb; 1982: Rajz/Drawing, Pécsi G.; Irányzatok a mai magyar festészetben, Museé Cantini, Marseille; Nközi festészeti fesztivál, Cagnes-sur-Mer; 1983: Szocialista országok festészeti B.-ja, Szczecin; Táj, Pécsi G.; 1984: Frissen festve, Ernst M.; 1985: 40 alkotó év, Műcsarnok; Magyar festők három nemzedéke, Neue Museum am Landesmuseum Joanneum, Grác; Magyar festők három nemzedéke, Műcsarnok; Új szenzibilitás III., Bp. G. Lajos u.; 1986: Eklektika '85, MNG; Kisplasztikai Triennálé, Fellbach (NSZK); 1987: A 20. század magyar művészete – Régi és új avantgárd 1967–75, Csók Képtár, Szfvár; Új szenzibilitás: magyar festészet a 80-as években, G. der Stadt Villa Merkel, Esslingen; Dortmund (NSZK); 1987: Mágikus művek, Bp. G. Lajos u.; SZK, Szhely; 1988: Magyar festészet a XX. században, National G., Berlin (NDK); Krakkói Grafikai B., Krakkó; 1989: Művészet ma Magyarországon, Neue G., Sammlung Ludwig, Aachen; Kortárs magyar művészet, Walker Hill Art Center, Szöul; A 20. század magyar művészete. Az avantgárd vége 1975–1980, Csók Képtár, Szfvár; 1990: 13 magyar művész, Zacheta Galéria, Varsó; A 80-as évek művészete, Neue G. am Landesmuseum Joanneum, Grác; Budapesti műtermek, MNG, Budapest G.; 1991: Művészet Európa/Magyarország, Kunsthalle, Bréma (NSZK); A szabadság emléke, George Pompidou Központ, Párizs; Kortárs művésze., Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, MNG; 60-as évek, MNG; Modern magyar művészet, Szöuli Művészeti Központ, Szöul; 1992: Hungarica, a 80-as évek művészete, Modern Művészeti M., Bolzano (OL); Redukcionizmus, Absztrakció Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon 1950–1980, Museum Moderner Kunst, Bécs; 1993: Hungarica, a 80-as évek művészete, Museo di Roma, Róma; Mi, kelet-franciák.  A 80-as évek művészete, Csók Képtár, Szfvár; Magyarország, akkor és most, IMF, Washington, Magyar Ház, New York, FK, Bp.; 1994: 80-as évek, Ernst M.; Európa – Európa, Kunst und Ausstellungshalle der BDR, Bonn; 1995: Új szerzemények, FK, Keleti inspirációk, Sándor Palota; I. Nközi Akvarell B., Galerija Miha Males, Kamnik (SL); Kortárs magyar grafika az Albertina gyűjteményéből, Budapest G.; 1996: Művek és magatartás, Csók Képtár, Szfvár.; 3 x 3 from Hungary, Bard College Center for Curatorial Studies, Museum Annadale-on-Hudson, New York (USA); Figure, Form, Fantasy, The Contemporary Art Center of Vilnius (Litvánia); 1997: A Merits-gyűjtemény,  IKM; Olaj/Vászon. Műcsarnok; 1998: Hungarian Presence 1998, Zacheta G.Varsó ; A magyar avantgárd első generációja, SZK, Szombathely.

Munkái közgyűjteményben:

Fővárosi Képtár, 
Folkwang Museum, Essen; 
Francia Intézet, Bp.; 
Hermann Ottó M., 
István Király Múzeum, Székesfehérvár;
József Attila M., Makó, 
Janus PAnnonius M, 
Kulturális Központ, Pöstyén (SZL); 
Landesmuseum Joanneum, Grác; 
Lehmbruck Museum, Duisburg; 
Nemzeti Galéria, Poznan; 
Neue National Galéria, Berlin; 
Magyar Nemnzeti Galéria, 
Munkácsy Mihály M., 
Solomon R. Guggenheim Museum, New York; 
Szombathelyi Képtár


Válogatott bibliográfia:

SÍK CS.: Rend és kaland, Bp., 1972;  M. RAGON-M. SEUPHOR: L' art abstrait 4. 1945/1970, Párizs, 1974; HEGYI L.: ~, Bp., 1981; HEGYI L.: Új szenzibilitás, Bp., 1983; HEGYI L. (gyűjt., kat., bev. tan., Műcsarnok, 1985); HEGYI L.: Utak az avantgárdtól, Pécs, 1989; BOHÁR A.: A belső szabadság motívumai. ~ kiállítása a Fészek Galériában, ÚM, 1992/7; NÉRAY K., A. TOLNAY, FITZ P. (kat., bev. tan., AL G., Gerlinde Walz, Stuttgart, 1993); FITZ P. (kat., bev. tan., FK., 1995).

Copyright © BTM     Utolsó módosítás: 2000. június 1.