(Bp., 1943. szept. 6.)
 Autodidakta, mesterei: Martyn Ferenc, Swierkiewicz Róbert. 1989: tanulmányút Kanadában és USA-ban; 1991: I. Mûvészeti Expedíció: Párizs–Bp.; II. Mûvészeti Expedíció: Bp.–Moszkva, 1992: III. Mûvészeti Expedíció: Moszkva–Bajkál-tó; 1993: IV. Mûvészeti Expedíció: Bp.–Velence; 1994: Római Magyar Akad. ösztöndíja; V. Mûvészeti Expedíció Bp.–Róma; 1997: VI. Mûvészeti Expedíció: Bp.–Graz. 1984: MM díja; 1985, 1986, 1988: Váci Mûvészeti Fesztivál díjai; 1990: Colour and Form Society díja (Kanada); 1997: Magyar Szalon '97 díjazottja (Mûcsarnok). A 60-as évek második felének rövid ideig tartó figuratív idõszaka után az évtized vége felé geometrizáló tendencia érvényesül grafikáin. A 70-es évek második felében keletkezett cinkmaratásokon raszteres mezõkkel, hálófelületekkel komponál. A 80-as évek második felében egyrészt csurgatásos kompozíciókat, „irányított” kalligráfiákat hoz létre, másrészt sajátos pontozásos technikával kísérletezik. Pontokat vagy apró vonalkákat választva rajzi és festõi alapelemekként sajátosan pulzáló „firkamezõket”, festett „rezgéskomplexumokat”, vagy figurális kompozíciókat alkot. A respirationizmus nevet adta ebben az idõszakban ennek a stílusának, mivel e meditatív firkák strukturális sajátossága a „lélegzõ” ritmus, keletkezésük egymásutánját pedig egy „firkaút” folyamatos realizációjának minõsíti. A 90-es évek elsõ felében mûvészetét egyre inkább a figurativitás jellemzi. Álló, lépõ vagy futó alakokat, lovakat és lovas képeket rajzol és fest. Figuratív falképet tervez. ~ mûvészetében jelentõs szerepet játszik 1984-ben indult – mûvészetével összefonódó – szupermaratoni sportolói tevékenysége. „Futómûvésznek” minõsítve önmagát, eddig hat szupermaratoni Mûvészeti Expedíciót hajtott végre – Párizs, Moszkva, Bajkál-tó, Velence, Róma, Graz –, melyeken hátizsákjában magával vitt viaszosvásznakon vagy papírhengereken az útját dokumentáló „firkautakat” készített. Ars poeticája szerint az útját keresõ mûvész elõtt felsejlõ Szellemi Utak lehetõségeit veszi számba, másrészt arra utal, hogy számára a különbözõ utak interferáló ötvözetében az Út maga a lényeg. Futómûvészi teljesítményei Miroslav Mandi szerb konceptuális mûvész vándorút-akcióival rokoníthatóak, a mûvészeti és a sporttevékenység öszefonódása pedig az író-festõ, Román György munkásságával állítható párhuzamba.

 

Írása: ~: Firemime art. Mûvészetterápia, Nonverbális pszichoterápiák, Animula-könyvek, Magyar Pszichoterápiai Társaság, Bp., 1991.; Hogyan, Bp., 1999.

Egyéni kiállításai: 1966: Orvostudományi Egy. G., Pécs; 1969: BME, G. 11; 1971: Lengyel Kultúra; 1974: Jókai Klub; 1975: Vajda LSG, Szentendre; Kassák Klub; 1980: Fészek Klub; 1982: Kvtár G., Vác; Mûhely G., Szentendre; 1985: Liget G.; 1987: Atrium Hyatt G.; 1989: Perrin G., Whitby (USA); 1990: Életjel, Rippl-Rónai M., Kaposvár; Hegyestû [Ady Józseffel, Rippl-Rónai M., Kaposvár; 1991: Firkaút, Mûvésztelepi G., Szentendre (kat.); Martyn H., Pécs; Mûvésztelepi G., Pécs; 1992: Luttár G.; 1993: Az ember titokzatos arca, Orosz Kult. Közp. (kat.).

Válogatott csoportos kiállítások: 1970: Stúdió '70, Ernst M.; 1971: Új Mûvek, Mûcsarnok; 1976: Mai magyar grafika és rajzmûvészet, MNG; 1977: Prizma G. [Swierkiewicz Róberttel és Major Kamillal], Krakkó; 1981: Grafikai B., Miskolc; 1984: Orsz. Képzõmûv. kiállítás '84, Mûcsarnok; 1987: Intergrafik, Berlin; 1988: Tavaszi Tárlat, Mûcsarnok; 1990: Barcsay Gyûjt., Szentendre; Kép '90, Mûcsarnok; 1991: Rájátszás akció, Art Expo; 1992: Csók G.; Orosz Kult. Közp.

Mûvei közgyûjteményekben: Ferenczy M., Szentendre; JPM Modern Képtára, Pécs; MNG; Rippl-Rónai M., Kaposvár.

Irodalom: WEHNER T.: A változó az állandó elem. ~ mûvészetérõl, MÛV, 1989/7.; SCHENK L.: ~, Firkaút, A szellemi mûvészet útja (kat., bev. tan., Szentendre, 1991); SCHENK L.: Firkaút. ~ festõmûvész kiállításáról, ÚM, 1991/10.; BEKE L.: ~, Az ember titokzatos arca, ~ író, grafikus- és festõmûvész (kat., Orosz Kult. Közp., 1993); WEHNER T.: Az elõfutár Illés próféta elõfutára. ~ mûvészetérõl, Kortárs, 1993/7.; Megszállottak Klubja, Bp., 1998.  (SCHENK LEA)