Válogatás a Fővárosi Képtár XX. századi gyűjteményéből
Az 1992-ben megnyitott állandó kiállítás egy részét, amely a Kiscelli Múzeum első emeleti termeiben és folyosóin látható, 2003 őszén, az új várostörténeti kiállítással összefüggésben, átrendeztük. A Fővárosi Képtár gyűjteményét reprezentáló kiállítás a nagybányai mesterektől és más, a XIX. század végének művészetét jelentősen befolyásoló alkotók műveitől az 1990-es évek művészetéig követi nyomon a huszadik század legfontosabb tendenciáit és alkotóit.
A századforduló művészetét meghatározó művészek közül kiemelkedik Ferenczy Károly: Lovagló gyermekek (1905) című munkája.
A XX. század egyik legvirágzóbb korszakát, a tízes éveket
![]()
Rippl-Rónai József: Lajos és Ödön (1912), Gulácsy Lajos: Bellagio (1914)
vagy Tihanyi Lajos: Tájkép hiddal (1909) című festményei képviselik. A szobrászat remekei közül olyanok láthatóak, mint Vedres Márk:Furulyázó fiú (1905), vagy Medgyessy Ferenc: A kis lovas (1915 k.).
![]()
A két világháború közötti időszakot Egry József, Bernáth Aurél, Szőnyi István, Vajda Lajos,
Kassák Lajos, Derkovits Gyula, Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Czóbel Béla, Vaszary János művei jelenítik meg. Fontos szerepet kapott a kiállításon a II. világháborút követő időszak, az „Európai Iskola” bemutatása, olyan főművekkel, mint Lossonczy Tamás 1945-ben festett
Fájdalom és remény című monumentális alkotása, Vajda Júlia, Anna Margit, Vilt Tibor, Rozsda Endre, Bálint Endre, Jakovits József művei.
Az 50-es éveket Somogyi József: Martinász-a képviseli, olyan munkák mellett, mint Ország Lili: A kiscelli múzeum udvara. A 60-as évek Korniss Dezső, Veszelszky Béla, Bálint Endre, Deim Pál, Barcsay Jenő jelenítik meg. A következő termekben pedig Kokas Ignác, Schaár Erzsébet, Kondor Béla, Gyarmathy Tihamér munkái láthatók.
Ezekben a termekben az idősebb mesterek mellett a magyar neoavantgárd fiatal generációjának törekvéseit Jovánovics György, Keserü Ilona, Tót Endre, Konkoly Gyula, valamint a korban hozzájuk közel álló, de mozgalmakhoz nem kapcsolódó Altorjai Sándor művei jellemzik.
Az utolsó kiállítási egység Nádler István,
![]()
Fehér László, Hencze Tamás, Deim Pál alkotásaival kezdődik és Károlyi Zsigmond, Birkás Ákos,
valamint Swierkiewicz Róbert![]()
90-es években készült műveivel zárul.A válogatás természetesen a gyűjteménynek csak egy töredékét mutatja be, de mégis átfogó képet ad a XX. századi magyar művészet fő irányairól, s mint ilyen jószerivel az egyetlen kiállítás Budapesten.
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()