Fővárosi Képtár Barátainak Egyesülete

1037 Budapest, Kiscelli utca 108.

 Alapítva: 2006.

   

FŐVÁROSI  KÉPTÁR  BARÁTAINAK  EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA

 

Elfogadva: a 2006. október 30. napján tartott alapító Közgyűlés által

A FŐVÁROSI KÉPTÁR BARÁTAINAK  EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLYA

 

A Közgyűlésen résztvevő Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták a Fővárosi Képtár Barátainak Egyesülete létrehozását és az alábbi Alapszabály elfogadását.

 I.

AZ EGYESÜLET ADATAI

 1. Az Egyesület neve: Fővárosi Képtár Barátainak Egyesülete

 2. Az Egyesület angol neve: Association of the Municipal Picture Gallery’s Friends

 4. Az Egyesület székhelye: 1037 Budapest, Kiscelli  utca 108.

 5. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy. Az Egyesület a közhasznú

    szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény  alapján közhasznú szervezet

 6.  Az  Egyesület képviselete: Az Egyesület képviseletére az elnök jogosult.

 7. Az Egyesület közhasznú tevékenysége: Az Egyesület által végzendő közhasznú

    tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c)   bekezdése alapján:

           3. tudományos tevékenység, kutatás

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

5. kulturális tevékenység

6. kulturális örökség megóvása

7. műemlékvédelem

9. környezetvédelem

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

 

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. Az  Egyesület célja:

     -       a Fővárosi Képtár múzeumi-tudományos eredményeinek és tevékenységének megismertetése a szélesebb közönséggel,

-        a Képtár gyűjteményéből rendezett állandó és időszaki, valamint kortárs hazai és nemzetközi időszaki kiállításokon keresztül az Egyesület feladatának tartja a művészet közvetítésének és megszerettetésének elősegítését,

-          a Fővárosi Képtár gyűjtőkörébe - különösen a fővárossal összefüggő kortárs fotó, festmény, grafika, szobor, installáció és a kortárs művészet legújabb műfajait képviselő művek körébe - tartozó értékek felfedezése, a Képtár gyűjteménye gyarapításának elősegítése.

-          Az Egyesület elő kívánja segíteni a rendezvényekhez kapcsolódó kiadványok, katalógusok publikálását, az alkotók támogatását, valamint a gyűjtemény őrzését, állagmegóvását.

-          Tevékenységével lehetőséget kíván biztosítani annak, hogy mind a kortárs alkotók, mind a potenciális befogadók, valamint a művészettel hivatásszerűen foglalkozók - a Fővárosi Képtárnak helyt adó Kiscelli Múzeum adottságait teljes körűen kihasználva -, a kiállításokon túl, prezentációk, előadások, stúdiumok, konferenciák szervezésével pezsgő kulturális élet alakuljon a Képtár köré.

-          A múzeumpedagógia erőteljesebb érvényesülésének elősegítése a már érdeklődők megtartása, valamint új közönség nevelése céljából.

-          A művészetpedagógia igénybe vételével az Egyesület mind az egészséges, mind a hátrányos helyzetű fővárosi gyermekeknek, valamint egyéb hátrányos helyzetű csoportoknak, segítséget kíván nyújtani életük teljesebbé tételéhez.

-          Az Egyesület képviseli a Fővárosi Képtár jövőjének ügyét köz- és magánfórumokon, valamint elősegíti azt a törekvést, hogy visszaállítsa a Képtár előző korokbéli renoméját.

-          Az Egyesület céljának tekinti a Fővárosi Képtárnak helyt adó Kiscelli Múzeum épületének, valamint a hozzá tartozó parknak a megóvását, folyamatos karbantartását.     

 

2. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

 3. Az Egyesület másodlagos tevékenysége:

 Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

 4. Az Egyesület függetlensége:

 Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

III.

A TAGSÁGI VISZONY

 1. Az Egyesület nyitott, tagjává válhat minden magyar és külföldi természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

 Az egyesületi tagság formái:

a)      rendes tagság,

b)      tiszteletbeli tagság,

c)      pártoló tagság.

 2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és kötelezettséget vállal arra, hogy az egyesületi célok megvalósításában közreműködik, valamint megfizeti a tagdíjat.

 Az Egyesület rendes tagjának felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Egyesület rendes tagjának felvétele oly módon történik, hogy a Titkár a belépési nyilatkozatot tevőt – az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján – az általa vezetett nyilvántartásba bevezeti.

A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.

Rendes tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el.

 Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

 Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a)      részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;

b)      tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

c)      bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

d)      jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

e)      igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat, kedvezményeket,

f)       a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

 

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

a)      kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b)      kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c)      kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;

 

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti, de az Egyesület munkájában nem kíván részt venni.

 

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

 

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

 

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes és jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

 

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

 

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

 

5. A tagsági viszony megszűnik:

a)      a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;

b)      törléssel az éves tagdíjfizetés elmulasztása miatt (a felszólítás után a kitűzött 60 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal);

c)      kizárással, a Közgyűlés határozata alapján, ha a tag az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti.

d)      tag halálával,

e)      a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével.

 

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

 1. Az Egyesület szervei

 Az Egyesület testületi szervei:

a)      Közgyűlés,

b)      Elnökség,

c)      Ellenőrző Bizottság.

 

Az Egyesület tisztségviselői:

a)      elnök,

b)      titkár,

c)      elnökség tagjai,

d)      ellenőrző bizottsági elnök és tagok.

 

2. Összeférhetetlenségi szabályok

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § m) pontja szerint vezető tisztségviselőnek minősül a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja.

Nem lehet elnökségi tag, vagy egyesületi tisztségviselő, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

A közgyűlés és elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. B) pont), élettársa a határozat alapján

a)      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

3. A Közgyűlés

A Közgyűlés a szavazattal rendelkező tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart az Egyesület pénzügyi évének lezárását követő 150 napon belül. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni szükség esetén, illetőleg ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél meghatározásával azt indítványozza. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli.

A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal – a napirend megjelölésével -  az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Írásbeli értesítésnek tekintendő a postai úton, fax, illetve elektronikus adatközlő útján (e-mail) megküldött értesítés. A Közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti. Az Elnök távollétében a Titkár elnököl mindaddig, amíg az Elnökség meg nem választja az ideiglenes levezető elnököt.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, a Közgyűlést el kell napolni, és azt az eredeti Közgyűlés időpontjától számított legalább egy óra, legfeljebb 15 nap elteltével meg kell tartani az eredeti közgyűlési meghívóban közölt napirendi pontok alapján, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.

Nem szükséges külön meghívót küldeni az elnapolt Közgyűlés összehívására, ha annak időpontját és helyszínét az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban megjelölték.

A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület elnökségéhez beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, kézfenntartással és – kivéve, ha jogszabály kifejezett rendelkezése, vagy az Alapszabály ettől eltérő többséget kíván meg – egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

Az Alapszabály módosításához, tag kizárásához, valamint az Egyesület feloszlásának és más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-        kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-        bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által két fő felkért tag hitelesít.

A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület Titkára látja el.

A Közgyűlés döntéseit, a döntés időpontját követő két héten belül, írásban – igazolható módon – közölni kell az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén ki kell függeszteni.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. E jogot csak akkor lehet korlátozni vagy kizárni, ha az személyiségi jogokat vagy adatvédelmi jogszabályokat sért.

Az Egyesület - székhelyén lévő hirdetőtáblán és honlapján keresztül - nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a)      A tagok sorából megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, az Ellenőrző Bizottságot, valamint tisztségviselőit: az elnököt, a titkárt, az elnökségi tagokat, az ellenőrző bizottsági tagokat;

b)      határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

c)      jóváhagyja, módosítja az Alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait (SZMSZ);

d)      a tagfelvételi kérelmekről, tag törléséről másodfokon dönt;

e)      meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;

f)       dönt  tag kizárásáról,

g)      tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

h)      az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;

i)        elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

j)       éves költségvetés megállapítása;

k)      meghatározza az éves tagsági díjat

l)        Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;

m)    a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása.

4. Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az öt tagú Elnökség látja el. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az Elnökség tagjai: Az Elnök, a Titkár és 3 fő elnökségi tag, akiket a Közgyűlés választ meg az SZMSZ-ben részletesen rögzített eljárás szerint.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-        kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-        bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség tagjai és a tisztségviselők díjazásban nem részesülnek, az Egyesület nevében végzett tevékenységükkel összefüggésben felmerült igazolt költségeiket azonban az Egyesület - az Elnökség határozata alapján – megtérítheti.

Az Elnökség munkarendjét és feladatmegosztását maga határozza meg.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévenként tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (postai  úton, fax, vagy e-mail útján) értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagok közül legalább 3 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjai közül legalább 3 fő jelen van.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:

a)      ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;

b)      az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;

c)      tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon;

d)      befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;

e)      a tagsági viszonyt megszüntető (törlés) elnökségi határozatot hoz;

f)       javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről - az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán kifüggesztéssel - két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az Elnökség dönt első fokon a tag törlése ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. A törlés oka: a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén a felszólítás után kitűzött 60 napos határidő eredménytelen eltelte.

Az Elnök, a Titkár és a három elnökségi tag megbízatása a megválasztás napjától 3 (három) évre szól. A mandátum lejárta után az Elnök, a Titkár és az elnökségi tagok e tisztségre egy alkalommal újra megválaszthatók.

Az Elnök feladatai:

a)      a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,

b)      a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,

c)      az Egyesület működésének irányítása,

d)      utalványozási jog gyakorlása a Titkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,

e)      képviseli az Egyesületet.


A  Titkár feladatai:

a)      a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően szervezi és intézi az Egyesület ügyeit,

b)      az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;

c)      tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;

d)      előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület Titkára látja el.

 

5. Ellenőrző Bizottság

Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság,  amely minimum 3 (három) főből áll. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés választja meg 3 (három) éves időtartamra. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai indokolt esetben visszahívhatók. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja;

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve

 d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;

e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

Az 1997. évi CLVI. törvény 11. §-a alapján:

a)      a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;

b)      a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik;

c)      a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

-          a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

-          a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;

d)      az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult;

e)      ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

V.

AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE

 az Egyesület jogi személy, amelyet az Elnök képvisel. E jogkört esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, az Elnök más személyre átruházhatja.

 Az Egyesület Elnöke:

Schneider Erika

lakik: 1119 Budapest, Puskás Tivadar u. 5..

 

VI.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 1. Az Egyesület vagyoni eszközei

 Az  Egyesület bevételei:

a)      tagdíjak,

b)      a tagok önként vállalt egyéb juttatásai,

c)      a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok által tett felajánlások,

d)      az Egyesület másodlagos tevékenységéből származó bevételek.

A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási és ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.

Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

Az Egyesület vagyonát a jelen alapszabályban foglalt célok megvalósítása érdekében, éves költségvetése szerint használja fel. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott célokra fordítja. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki, valamint a Khtv. 16. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat gazdálkodása során betartja.

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény („Khtv.”) 17. §-ára tekintettel rögzítésre kerül, hogy az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat, ezért befektetési szabályzat készítésének kötelezettsége nem áll fenn.

2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyílván.

Az Egyesület az Elnökség tagjait, az Elnököt, a Titkárt, az ellenőrző bizottsági tagokat, az Egyesület számára felajánlást teljesítő személyeket, valamint ezek hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban (azaz az Egyesület által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatásban) nem részesítheti.

Az Egyesület céljai hatékonyabb megvalósítása érdekében az ahhoz kapcsolódó tudományos és közművelődési tevékenységek támogatására pályázatot írhat ki, illetve ösztöndíjakat adományozhat. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

Az Egyesület fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat, valamint egyszeri támogatást is nyújthat.

A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, mely tartalmazza:

a)      a számviteli beszámolót;

b)      a költségvetési támogatás felhasználását;

c)      az egyesületi vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d)      a cél szerinti juttatások kimutatását;

e)      a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f)       az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g)      a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, melyet egyszerű szótöbbséggel fogad el.

Az éves közhasznúsági jelentésbe az Egyesület székhelyén előzetes egyeztetés alapján bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

4. Az egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés minősített többséggel kimondja a feloszlást, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a Bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

 

VII.

JOGORVOSLAT

 Az Egyesület szerveinek (Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság) törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

VIII.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

 Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

 IX.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 Jelen Alapszabályt a Fővárosi Képtár Barátainak Egyesülete alapító Közgyűlése 2006. október 30. napján fogadta el.

                        Kelt: Budapesten, 2006. október 30. napján

                                                                                              Schneider Erika            – elnök

Készítettem és ellenjegyeztem

Budapesten, 2006. október 30. napján

dr.  Rónai Zsuzsanna

      ügyvéd