
Vojnich Erzsébet festőművész kiállítása
Kiscelli Múzeum - Templomtér
1997. február 14 - március 9.
A kiállítást rendezte: Földes Emília
Fővárosi Képtár katalógusai 82.
A katalógust tervezte: Szüts Miklós
Fotók: Bakos Ágnes, Tihanyi Bence
ISBN 963 7096 56 6
Vojnich Erzsébet
– Gerzson Pál tanítványaként – 1981-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát.
Ezt követően Derkovits ösztöndíjas volt, majd 1983-ban megkapta a Derkovits
nívódíjat is.
A 80-as évek elejétől
a kortárs magyar képzőművészeti kiállítások rendszeres résztvevője, itthon
és külföldön egyaránt. Több alkalommal volt önálló kiállítása is, legutóbb
Budapesten 1995-ben, az Óbudai Társaskör Pincegalériában.
Vojnich a kortárs képzőművészet
figyelemmel kísért, számontartott személyisége. Műveit
határozott, egyéni hang
jellemzi. Néhány motívumból felépülő festői világa kialakult világlátásról
tanúskodik. Képei többségén belső tereket ábrázol, amelyek kiáltó ürességét
egy-egy magányosan megjelenő tárggyal, néha paddal, máskor mosdóval teszi
még riasztóbbá. Ezt a hangulatot fokozzák a falfelületeket tagolni, a zártságot
oldani hivatott ablak és ajtó nyílások is. Néhány képén, kilépve e sajátos
hangulatú terekből, magukat az építményeket – piramisokat avagy szénhányókat
– ábrázolja, ám nem kevésbé nyomasztó érzéseket ébresztve. E hétköznapi,
ám mégis különös motívumok Vojnich képein az egyszeri látványélményen túli
tartalmak hordozóivá, szimbólumokká nemesülnek.
Fegyelmezett kompozícióit
az árnyalt, leheletnyi tónusértékekkel, finom átmenetekkel kimunkált színvilág
teszi teljessé.
Kiállításunkon mintegy
15 művét mutatjuk be, amelyek 1990 és 1997 között készültek.
Copyright © BTM