vissza

Vojnich Erzsébet festőművész kiállítása



 
Kensingtoni könyvtár (1997)
Kiscelli Múzeum - Templomtér
1997. február 14 - március 9.
A kiállítást rendezte: Földes Emília
Fővárosi Képtár katalógusai 82.
A katalógust tervezte: Szüts Miklós
Fotók: Bakos Ágnes, Tihanyi Bence
ISBN 963 7096 56 6
 
 
 
 
 
 
 
 


Vojnich Erzsébet – Gerzson Pál tanítványaként – 1981-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát. Ezt követően Derkovits ösztöndíjas volt, majd 1983-ban megkapta a Derkovits nívódíjat is.
A  80-as évek elejétől a kortárs magyar képzőművészeti kiállítások rendszeres résztvevője, itthon és külföldön egyaránt. Több alkalommal volt önálló kiállítása is, legutóbb Budapesten 1995-ben, az Óbudai Társaskör Pincegalériában.
A nagy szellőző (1994)
 
Vojnich a kortárs képzőművészet figyelemmel kísért, számontartott személyisége. Műveit
határozott, egyéni hang jellemzi. Néhány motívumból felépülő festői világa kialakult világlátásról tanúskodik. Képei többségén belső tereket ábrázol, amelyek kiáltó ürességét egy-egy magányosan megjelenő tárggyal, néha paddal, máskor mosdóval teszi még riasztóbbá. Ezt a hangulatot fokozzák a falfelületeket tagolni, a zártságot oldani hivatott ablak és ajtó nyílások is. Néhány képén, kilépve e sajátos hangulatú terekből, magukat az építményeket – piramisokat avagy szénhányókat – ábrázolja, ám nem kevésbé nyomasztó érzéseket ébresztve. E hétköznapi, ám mégis különös motívumok Vojnich képein az egyszeri látványélményen túli tartalmak hordozóivá, szimbólumokká nemesülnek.
Fegyelmezett kompozícióit az árnyalt, leheletnyi tónusértékekkel, finom átmenetekkel kimunkált színvilág teszi teljessé.
Kiállításunkon mintegy 15 művét mutatjuk be, amelyek 1990 és 1997 között készültek.
 
Műterem
vissza

Copyright © BTM